KOMÁROM – Nincs Nélküled!

KMRM Egyesület programja a 2019-es helyhatósági választásokon 0-tól 99 éves korig

A KMRM Egyesület több demokratikus értékeket valló párt együttműködésével dolgozta ki a KNN – Komárom Nincs Nélküled programját, amelyben fő célkitűzésünknek tekintjük, hogy Magyarországon Komáromot egy európai szigetként aposztrofáljuk, s Bécset tekintjük példának. Természetesen belátjuk, hogy Komárom nem főváros, nincs repülőtere, s a jövedelmeink sem érik el az áhított nyugati szinteket. Tisztában vagyunk azzal is, hogy alig vannak történelmi épületeink, szolgáltatási kínálatunk is jócskán elmarad a vágyott bécsi mintától. Tény, hogy teljesen más alapról indulunk itthon, Komáromban. Az elmúlt időszakban többször egyeztettem bécsi városvezetőkkel, átbeszélve velük lehetőségeinket. A folyamatos munka eredményeként meggyőződtem arról, hogy nem csak a látható, épített környezet impozáns mutatóit kell néznünk, vágyódni az irigyelt életminőség után, hanem az kell meglátnunk, hogy melyek azok a paraméterek, szolgáltatások, amelyek miatt jó ott élni és amelyek terén lehet változtatni itthon, Komáromban is.

 

Programunkat 8 fő területre összpontosítottuk, amelyek alatt konkrét cselekvési tervek kerültek kidolgozásra. Célunk a hangsúlyok áthelyezése a betonról magára az emberre, a közösségre, Komárom lakosságára. Meghatározóan olyan beruházási és első sorban szolgáltatási konstrukcióval terveztünk, amelyben elsődlegesen az itt élők életminőségének javítását tűztük ki célul.

 

I. Egészségügy – Csak egészség legyen, a többi jön magától!
II. Lakhatás – Ahol szeretnek, ott vagy otthon!
III. Maradj Komáromban! – Enyhítünk a terheden, hogy könnyű legyen a döntés!
IV. Helyi gazdaság – Ne az ipari parknak legyen városa, hanem a városnak ipari parkja!
V. Közlekedés, közbiztonság – Megszüntetjük a káoszt!
VI. Társadalmi nyilvánosság – Érted! Érted? Nekünk nem csak a választások előtt fontos a véleményed.
VII. Környezet- és állatvédelem – Megőrizzük a várost gyermekeinknek és unokáinknak!
VIII. Felelős gazdálkodás – Lépésről lépésre

 

I. EgészségügyCsak egészség legyen, a többi jön magától!

 

Az egészség valamennyiünk elemi szükséglete. Az egészséges életmód feltételeinek megléte legalább annyira meghatározó, mint magának a betegellátási rendszernek zavartalan és biztonságos működtetése. Komárom számos nehézséggel küzd az egészségügy területén.

 

2012-ben a jelenlegi városvezetés szó nélkül tűrte, ahogy a kormányzat megfosztja a Selye János Kórházat aktív ágyaitól. Azóta a komáromiaknak leginkább Tatabányára kell járniuk a korábban helyben elérhető szolgáltatások nagyrészéért. Fő feladatunk, hogy minél több ellátást újra helyben lehessen elérni! Amennyiben rövidtávon nem kivitelezhető városi szinten, használjuk ki azt a sajátos helyzetet, hogy ’saját magunk’ szomszédai lehetünk. Észak- és Dél-Komárom sajátságos helyzetére alapozva dolgoztuk ki az egészségügy szolgáltatási rendszerét.

 

Természetesen nem feledkezhetünk meg a szakterületben dolgozókról sem. Tapasztaljuk, hogy a szakképzett ápoló- és orvoshiány városunkban is jelentős. Valljuk, hogy az egészségügyben dolgozók megélhetésének és munkafeltételeinek minőségi változása kihat a betegellátásra, tehát a város egész lakosságára.

 

Egészségünk védelme mellett a megelőzésre is hangsúlyt kell fektetnünk. Prevenciónak tekintünk minden olyan kezdeményezést, amelyben a testmozgásra, az egészséges életmódra helyezünk hangsúlyt. Ezért fontos célnak tarjuk a hozzáférést, az alacsony küszöb biztosítását.

 

Magyarországon ma a nyugdíj önmagában nem biztosítja azt az életminőséget, amit a nyugat-európai nyugdíjasok esetében tapasztalunk. A nyugdíjak mértékét egy város nem tudja emelni, azonban széles szolgáltatási rendszer biztosításával a mindennapok életminőségének javulásán változtathat. Nyugdíjasként alapvető cél, hogy a lehető legteljesebb életet élhessenek a nap 24 órájában. Kezdve a lakhatástól, az orvosi ellátások igénybevételén át a szórakozási, szabadidős tevékenységekig.

 

Szorgalmazzuk:

  • a Selye János Kórházban az aktív osztályok visszaállítását;
  • Párkány (Sturovo) – Esztergom között működő mintára az Észak-Komáromi kórházzal történő együttműködés kialakítását a betegellátás területén, kiemelten kezelve a szülészet szolgáltatásait mindaddig, amíg a Selye János Kórház nem lesz újra a régi;
  • Önkormányzati Diagnosztikai Centrum alapítását (CT, MR, lézeres mammográfia, ultrahangos képalkotó eszközök), annak érdekében, hogy minden Komáromban élő állandó lakos, kiemelten a nyugdíjasok, szakorvosi beutaló alapján egy héten belül időpontot kapjon a neki javasolt diagnosztikai vizsgálatra, térítésmentesen.

 

Támogatjuk:

  • az otthon segítést, az idősek otthoni ápolásával és/vagy gondozásával foglalkozó vállalkozásokat, civil szervezeteket.

 

Biztosítjuk:

  • a házi segítségnyújtási rendszer a bővítését és kiegészítjük az otthonsegítést a ’falugondnoki’ rendszer adaptálásával;
  • az állandó komáromi lakcímmel rendelkező gyermekek oltási költségét 18 éves korig;
  • Komáromban az egészségügyben dolgozók számára évente állandó bérkiegészítést;
  • a mindenki számára elérhető rendszeres testedzés lehetőségét;
  • a kedvezményes bérleti rendszer támogatása a tömegsport területén;
  • a laborvizsgálatok helyszínének újra indítását a komáromi rendelőintézetben.

 

II. Lakhatás – Ahol szeretnek, ott vagy otthon!

 

Komáromban a bérlakások száma már az ipari parki gigaberuházásait megelőzően is kevésnek bizonyult. Az albérleti árak 2019. év elejétől szinte megduplázódtak, ami törvényszerű a jelenlegi helyzetünkben, hiszen mindig a kereslet határozza meg az árakat. A város vezetésének felelőssége viszont ki kell, hogy terjedjen a kialakult egyenlőtlenségek enyhítésére.  Az otthonteremtés, a lakhatás megoldása városunkban születéstől meghatározó, így valamennyi korosztályt érintő törekvés. A jelenlegi ellátási lehetőségek elmaradnak a XXI. században elvárható színvonaltól.

 

A fiatalok lakáshoz jutása biztos feltétele a családalapításnak, a családok meghatározó sarokkövei a helyi társadalmunknak is. Családnak tekintünk minden életközösséget – legyen az hagyományos, mozaik, csonka stb. -, ahol szülők s gyermekek közösségben élnek. Családpolitikai törekvéseink több vonalon is megjelennek programunkban, akár a korosztályi bontást tekintjük, vagy akár a szakterületeket (egészségügy, oktatás, kultúra, spot, gazdaság stb.) nézzük. Hiszünk abban, hogy erős, egymást megértő és segítő közösségi lét megfelelő táptalaja az egyén, az egyénen keresztül pedig a család megerősödésének. Komárom állandó lakossága 2010 és 2018 között 1000 fővel csökkent, sajnos az újszülöttek száma is csökkent. A fiatalok elvándorlása, a gyermekvállalási kedv elmaradása aggasztó ’üzenetei’ mellett nem mehetünk el konkrét javaslatok nélkül.

 

Átérezzük annak fontosságát is, hogy az otthoni idősgondozás területén is szükséges a szociális ellátások hálóját sűrűbbre szőni. E területen változtatni a legsűrűbb feladataink egyike. Az otthoni ápolás mellett idős társaink ellátása közösségi és intézményi szinten is megoldást kíván. Az idősek garzonházai már a nyugdíjba vonulástól elérhetővé válnak a komáromiak számára függetlenül az egészségi állapottól. Ezen garzonházak csak abban különböznek a hagyományos tömbházaktól, hogy az épületek és lakások akadálymentesítéssel épülnek, amelyben folyamatos nővéri ügyeletet biztosítunk. Célunk a megérdemelt nyugodt idős kor megélése városunkban, ahol nem a gondokra, hanem a teljes értékű életre helyezzük a hangsúlyt.

 

A jelenlegi hiányterületeinek kompenzálására dolgoztuk ki a lakhatással, otthonteremtéssel összefüggő programunkat.

 

Szorgalmazzuk:

  • a jelenlegi bérlakás programban meglévő lakások mellé újabb lakások kialakítását;
  • új idősek otthona és/vagy idősek garzonházainak építését;
  • az orvos- és nővérhiány enyhítésére elegendő szolgálati lakás biztosítását.

 

Támogatjuk:

  • 2020 január 1-jétől a lakbértámogatási rendszer bevezetését, valamint
  • további bérlakások biztosítását valós szociális alapon.

 

Biztosítjuk:

  • az önkormányzati bérlakások állapotfelmérését, szükség szerinti karbantartását;
  • a 2011-ben megszüntetett 1 millió forintos fiatalok első lakáshoz jutásának támogatását;
  • hogy bérlemény nem lehet tömegszállás.

 

III. Maradj Komáromban! – Enyhítünk a terheden, hogy könnyű legyen a döntés!

 

A lakhatás és otthonteremtés, a családalapítás szorosan illeszkedik a helyi bölcsődei és óvodai intézményrendszer ellátórendszeréhez is, melyek átgondolása, a helyben megfogalmazó igényekhez való illesztése meghatározó célkitűzésünk.

 

A szakemberhiány minden szinten jelentkező probléma. A szakmunkától a magasan képzett kvalifikált munkáig. Fiataljaink a szakmai megszerzését követően kevesen maradnak Komáromban. A szakemberhiány enyhítésére ösztönző-programokkal is segítjük a helyben maradást, ezáltal a jövőbeni szakemberhiány enyhítését.

 

Komárom közoktatási intézményeit már több éve a KLIK és a TSZC működteti, így azok tanrendjének kialakítására nincs hatása a városnak. Az általános- és középiskolai lét egyrészt az abban tanulókat, másrészt az abban tanítókat tömöríti. Mind a tanulókat, mind a pedagógusokat célcsoportunknak tekintjük.

 

Legyen közös célunk a családi keretek között végezhető szabadidős tevékenység. A közművelődési és közgyűjteményi intézményeink kerüljenek ismét közösségi használatba, kerüljön kialakításra bennük olyan helyiség, ahol a kisgyermekek őrzése és szakmai foglalkoztatása megoldott, amíg szüleik is öntevékeny, közösségi életet élnek. Legyen ez előadás, kézműves, vagy valamilyen művészeti foglalkozás. Nem szabad a könyvtárat elválasztani. A gyermekrészleget ismét egyesíteni kell a felnőtt könyvtári szolgáltatással. Így a szülők elfoglaltsága alatt a gyermekek is művelődhetnek, játszhatnak.

 

Szorgalmazzuk:

  • Kell egy hely! Finn testvériskola példáján alapuló kreatív összművészeti foglalkozási közösségi tér kialakítását és működtetését a gyermekek és a fiatalok számára;
  • Észak- és Dél-Komárom művészeti, kulturális, sport, oktatási, valamint közösségi szolgáltatásainak egy városként való kezelését és támogatjuk azokat a törekvéseket, amelyek a gyermekek egyéni és közösségi fejlesztésére irányulnak;
  • Középiskolásoknak aktív testvérosztály kapcsolat kialakítását;
  • a testvérvárosi kapcsolatok erősítését civil szervezetek bevonásával, akik célcsoportja a fiatalok, s akikkel együtt EU-s programok, cserék, szemináriumok és táborok mentén tevékenykednek;
  • a NEET fiatalok megszólítását, bevonását és tudásuk, tapasztalatuk városi szinten való kamatoztatását.

 

Támogatjuk:

  • Mini Bölcsődék létrehozását és működtetését;
  • a több korosztályos játszóterek folyamatos fejlesztését. Napvitorlák, minőségi zöldfelület, biztonságos kerítés, kamera rendszer kiépítése stb.;
  • a pedagógusok kötelező képzési rendszerét, elismerjük a hozzáadott értéket a pedagógusi munkának;
  • pedagógusaink egyéni, szakmai és mentális segítésére coach rendszer bevezetését;
  • nyári szünidőben folyamatos 10 hétig tartó táboroztatást;
  • a nyári leállás idejére óvodai táborok bevezetését;
  • az Észak-komáromi Jókai Színház előadásainak elérhetőségét;
  • a városrészi idősek klubbjának újraindítását;
  • az önszerveződés alapú és korosztályi közösségeket, azok éves működését.

 

Biztosítjuk:

  • a munkarendhez igazodó rugalmas bölcsődei és óvodai szolgáltatást;
  • az általános iskolákban térítés mentesen biztosítjuk az étkezést minden gyermek számára;
  • minden Komáromban maradó fiatal számára előtakarékossági lehetőséget az életkezdéshez és vállalkozásának;
  • a városban jelen lévő hiányszakmákra igénybe vehető ösztöndíjprogramot;
  • minden 18 év alatti gyermeknek életkezdési kötvényt, amit az életkezdéshez, lakhatási célokra fordíthat;
  • minden felsőoktatási intézménybe jelentkező fiatalnak a nyelvvizsga megszerzéséhez városi szinten elérhető felkészítő tanfolyami lehetőséget;
  • szociális alapon kidolgozott támogatási rendszert azon szülők gyermekei kerülnek, akik saját jövedelmükből gyermekük szabadidős és/vagy sport tevékenységeit jövedelmükből biztosítani nem tudják;
  • a Fenyves Tábor városi hasznosítását;
  • testvérvárosi kapcsolataink érdemi újraélesztését;
  • a város tulajdonában lévő közösségi tereinek közösségi használatát;
  • hogy a Komáromi Napok ismét a komáromiak ünnepe lesz. A városi majális nem lehet még egyszer a Monostori Erőd fizetős rendezvénye.

 

IV. Helyi gazdaság – Ne az ipari parknak legyen városa, hanem a városnak ipari parkja!

 

A jól működő helyi gazdaság érett helyi közösséget feltételez, és az erős helyi gazdaság a helyi közösséget is építi. A helyi gazdaságot az egyéni és társas vállalkozásoktól, a szociális gazdaságon keresztül az ipari parkig meghatározónak tekintjük.

 

Komárom mindig is büszke volt helyi mezőgazdaságára, iparára, vállalkozásaira. Évtizedes múltra tekintő vállalkozások mellett az 1990-es évek végétől életünk része lett az Ipari Park, ahol nem csak a komáromiak találtak maguknak munkahelyet, de a környező településekről – határon innen és túl – is járnak dolgozni. Mindenki a város aranykoraként gondolhat a 2000-es évek közepére, szomorú is látni most, hogy több üzlethelyiség kiadó, nincs akkora vállalkozási kedv, mint akkor volt.

A térség munkanélkülisége alacsony. A környező településeken kiépült ipari parkok munkaerő-piaci kínálata vonzó, míg a Komárom vonzereje egyre szűkösebb.  A 2010. után betelepedett multinacionális cégek alacsonyabb béreket kínálni tudó beszállítói az autóiparnak. A korábbi hibából nem sikerült tanulnunk: míg akkor a mobiltelefon-iparra épült a város, addig most az autóiparra. Az egysíkú munkaerő-piaci kereslet nem nyújt alternatívát az itt élőknek és itt munkát keresőknek, így az ipari parkban mutatkozó munkaerő-igényt meghatározóan külföldi bérmunkásokkal oldják meg a vállalkozások.

 

A kis- és középvállalkozások számára sem kívánatos a munkaerőhiány. Amellett, hogy nehéz képzett munkaerőt találni, nehéz állami, önkormányzati beruházáshoz is jutni, hiszen a NER szereplői olyan esetben is alvállalkozói szerepre kényszeríthetik a komáromi vállalkozásokat, amit maguk is képesek lennének önállan lebonyolítani. Városunk lakossága ezt a dráguló közbeszerzésekben, a folyamatosan csúszó átadásokban is érzékeli. A helyi gazdaság szereplőit – legyenek egyéni, vagy társas vállalkozások – meg kell becsülnünk! Biztosítani kell számukra, a városi jelenlétet, a tevékenységük folyamatosságát. El kell ismerni teljesítményüket is: nem csak a legjobb adózó vállalatokat kell köszönteni, hanem a stabil helyi vállalkozásokat is.

A hagyományos gazdasági szereplők mellett támogató figyelemmel fordulunk a szociális gazdaság területén tevékenykedő szervezetekre, akik a társadalmi szolidaritás mentén szociális tevékenységet folytatnak nonprofit módon. Támogatunk minden olyan helyi szükséglet kielégítésére létrejövő kezdeményezést, amely a vállalkozói és a közszféra által le nem fedett területen tevékenykednek, amelyeknél a profitra való törekvés határozott társadalmi célokat is szolgál.

 

Szorgalmazzuk:

  • Komárom város ipartörténeti múzeum létrehozását s, különös tekintettel a XIX.-XXI. század meghatározó szereplőire.

 

Támogatjuk:

  • a nagy hozzáadott értékű iparágban érdekelt vállalkozások letelepedését;
  • a legalább 5 éve komáromi székhelyű mikro-, kis- és középvállalkozásokat;
  • ösztönző programmal a helyi mikro-, kis- és középvállalkozások rugalmas munkaidőkeretének bevezetését kiemelten a kisgyermekes és gyermekeiket egyedül nevelő anyáknak.

 

Biztosítjuk:

  • hogy ipari park bővítési STOP-ot hirdetünk a magas hozzáadott értékű munkahelyekre épülő koncepció megalkotásáig és a lakosság véleményének kinyilvánításáig.

 

V. Közlekedés, közbiztonság – Megszüntetjük a káoszt!

 

Komárom közlekedésére inkább jellemző az invázió, mint az innováció. A sokat emlegetett már üzembe helyezett délnyugati elkerülő és a majdani új Duna-híd csak részben tudja kiváltani a városra és a városrészekre irányuló forgalmat. A belváros közlekedése, a városba és a városból kijutás nehézségei éppen úgy érzékelhetők, mint a parkolási gondok, amelyek mind megoldásra várnak.

A város Kelet-Nyugat irányú főútja az átmenő forgalommal terhelt, ami a közlekedésen túl kihat a főút mellett élőkre is zaj, rezgés, levegőszennyezés oldaláról. A jelenlegi közlekedés reformja azonban túlmutat Komárom, mint város lehetőségein. Az évek óta emlegetett és ígért délkeleti elkerülő szakasz megépítése sürgető feladat, amit nem lehet önállóan kezelni. Így a 13. sz. főút fejlesztése is szükséges, csakúgy, mint az 1. sz főút közlekedésének átszervezése a vasúti átjárónál. A fő gondok megoldásának szorgalmazásán túl rövid távon alternatív, ún. intelligens közlekedés irányítási megoldások bevezetését szorgalmazzuk.

 

Az intelligens közlekedés irányítás alapvetése, hogy a helyben élők közlekedését segítse első sorban. Így pl. a Koppánymonostor felől érkezők előnyt élveznek majd a Győr felől érkezőkkel szemben.

 

Az átmenő forgalmon túl a helyi közlekedésre is nagy hangsúlyt fektetünk. A társadalmi mobilitás egyik sarokpontja a családi szinten megjelenő gépkocsik száma. A közlekedési szokások és lehetőségek változásával egyenes arányban tapasztaljuk a parkolási nehézségeket, amelyre a nagy és hosszú távú beruházások mellett gyors és helyben megvalósítható programot dolgoztunk ki.

 

Természetes, hogy közlekedni nem csak gépkocsival tudunk, így a gyalogos, kerékpáros közlekedésre éppen úgy javaslatot teszünk, mint a közösségi közlekedés reformjára.

 

Az állampolgárok biztonságérzetét jól képzett rendőri és közterület-felügyeleti állomány képes színvonalas munkával javítani. Ez elhivatottság befolyásolja az egész ember tevékenységét, magatartását, erőt ad a felmerülő akadályok, nehézségek leküzdéséhez. A hivatásszeretet olyan pozitív érzelem, amelynek minőségbiztosítási segítésével támogatjuk az egyéni és közösségi törekvéseket.

 

A Szomszédok Egymásért Mozgalom (SZEM) olyan társadalmi bűnmegelőzési program, amelynek célja a lakóközösségben előforduló bűncselekmények megelőzése, korlátozása, biztonságosabb életkörülmények kialakítása.

Helyi szinten csökkenteni a bűnözést lehetővé tevő okokat és körülményeket, segíteni az áldozattá válás megelőzését. Javítani kell az egymást támogató közösségi tudatot, szellemet, hogy mindenki hozzájárulhasson úgy a saját, mint a szomszéd és a közösségi tulajdon védelméhez, hogy nem csak bűncselekmény, de más események (pl. baleset, betegség, tűz stb.) esetén is tudjanak segítséget nyújtani egymásnak.

Szorgalmazzuk:

  • a várost az elkerülő út délkeleti szektorának megépítését;
  • a délnyugati elkerülő útról való lehajtó kialakítását a város felé kizárólag a személyforgalomnak;
  • a 13. sz. főút felújítását és bővítését az M1 autópályától, melyhez Komárom város 1 Milliárd forintot biztosít már a 2020-as költségvetésben;
  • az autóbuszpályaudvar elköltöztetését, a Szent László út közforgalomba való helyezését a Klapka György út és a Bajcsy Zsilinszky út között;
  • a vasútállomás mellett a Rákóczi rakparton való kulturált parkoló kialakítását;
  • a helyi közösségi közlekedés térítésmentes használatát;
  • kerékpártárolók kihelyezését a város frekventált területeire;
  • közösségi kerékpárpark kialakítását;
  • a helyi és helyközi közösségi célú mobilitás zavartalan biztosításához saját buszpark létrehozását.

 

Támogatjuk:

  • a városi mellékutcák egyirányúsítását, ezzel újabb parkolási lehetőségek kialakítását;
  • a városrészek szűk utcáinak egyirányúsítását a forgalom és balesetek csökkentésére;
  • a közvilágítás kiépítését, fejlesztését a város külterületeire, kieső lakóövezetekbe;
  • az összefüggő, jó minőségű kerékpárutakat a város egész területén;
  • városi szinten a KRESZ Park megújulását;
  • a lakossági, közösségi Szomszédok Egymásért Mozgalmak létrejöttét.

 

Biztosítjuk:

  • az Ácsi úti vasúti átjáró problémájának hosszú távú megoldását, melynek megvalósulásáig a Monostori erőd felé behajtási engedéllyel mérsékeljük a torlódások kialakulását;
  • a buszjáratok indítását, illetve a hulladék elszállítását a város külterületeire, kieső lakóövezetekbe;
  • hogy minden nehezen belátható kereszteződésbe a közlekedési tükör kerüljön kihelyezésre;
  • a buszmegállók fedését és árnyékolását;
  • Komáromban és városrészein továbbra is szükségszerű utak, járdák burkolását, valamint a csapadékvíz elvezető csatornák kialakítását;
  • a közterület-felügyeleti rendszer fejlesztését, látható védelem elősegítését;
  • a rendőri és közterület-felügyeleti munkának elismerését és jutalmazását.

 

VI. Társadalmi nyilvánosság – Érted! Érted? Nekünk nem csak a választások előtt fontos a véleményed.

 

Az önkormányzatok, így Komárom város önkormányzata is közpénzből működik. Ezáltal minden polgára joggal tarthat igényt a közérdekű hírekre. Az Európai Uniós és a hazai jogszabályok egyes területeken kötelezővé teszik az információközlés módját és mértékét, így ezekben az esetekben az önkormányzatoknak nincs lehetőségük saját mérlegelésre. Akár hazai, akár EU forrásokról van szó, jogos igény a választópolgárok minél teljesebb és hitelesebb tájékoztatása.

Valós képviseleti demokráciában az önkormányzatnak transzparensen, azaz átláthatóan kell működnie, hogy a lakosság objektíven tudja megítélni a tevékenységét. Meghatározó, hogy a helyi politika kiszámítható legyen, a döntéshozatal ellenőrizhető, folyamatos vélemény és információcsere alakuljon ki közvetlen vagy közvetetten a lakossággal.

Ezzel szemben jelenleg a rendelkezés álló kommunikációs csatornák egyirányú, propaganda célú használata tapasztalható, amelyben az emberek ítélőképességében nem bízva elrejtik a valóságot. A döntések előkészítésében és a város mindennemű tevékenységében elmarad a városban élők véleményének meghallgatása, nincs valós kapcsolat, nem valósult meg a párbeszéd.

 

Komárom egyik sajátossága, hogy területileg is megosztott. Így a városrészek és az ott élők igényei is különböznek. A városrészi képviselet biztosítása fontos célunk.

Meghatározó törekvésünk a helyi képviseleti demokrácia megerősítése, melyhez az alábbi programpontokat dolgoztuk ki:

 

Szorgalmazzuk:

  • a digitális városvezetés bevezetését, amelyben nagyobb lehetőséget adunk a helyi emberek vélemény-nyilvánításának.

 

Támogatjuk:

  • Közművelődési Tanács felállítását, civil képviseleti jelöléssel és választással.

 

Biztosítjuk:

  • a kinyilatkoztatások helyetti valós párbeszédet nyilvános önkormányzati ülésekkel és lakossági fórumokkal;
  • a lakosságbarát közmeghallgatásokat Komáromban és városrészein;
  • a döntéshozatal előkészítés rendszerében a szakmai bizottságok visszaállítását;
  • a tanácskozási jogok gyakorlását a bizottsági és a testületi üléseken;
  • a helyi sajtó függetlenségét, a helyi sajtószabadságot;
  • a városrészi képviseleti rendszerét, a részönkormányzatok visszaállítását;
  • hogy előnyben részesítjük a szervezetek és intézmények közti együttműködéseket, közösségi gondolkodást, az egyéni törekvésekkel szemben;
  • a kiszámítható civil támogatási rendszer kialakítását, kiemelten kezelve a helyi társadalmi hiányokra.

 

VII. Környezet- és állatvédelem – Megőrizzük a várost gyermekeinknek és unokáinknak!

 

Szűkebb és tágabb környezetünk értékekben igen gazdag, legyen az természeti környezet, növény és állatvilág. Komárom sajátságosan kedvező környezeti adottságai az élő vizek és erdők, a természetvédelmi területek, kiemelten a Natura 2000 alatt álló Szent Pál-szigetet a monostori városrészen. A sziget sajátosságai között tudhatjuk városunk vízellátását biztosító kútjainkat és számos védett növény- és állatfajt, melyek közül kiemeljük a kizárólag itt található Szent Pál-szigeti körte és Szent Pál-szigeti szilva ártéri gyümölcsfáinkat.

 

Természetvédelmi területeink, helyi örökségeink mellett azonban szembe kell néznünk a világot, így Magyarországot, s közvetlenül Komáromot is érintő klímaváltozással, abban szerepet kell vállalnunk. Ugyancsak megjelenő természeti változás a gazdasági fejlődéssel együtt járó ipari terjeszkedés, a veszélyes iparágak megjelenése, s a mindezzel együtt megjelenő lakosságot is érintő változásokra. A megnövekedett forgalom, a zaj- és károsanyag kibocsátás közvetve és közvetlenül is hatással van az itt élőkre és a természeti környezetünkre.

Át kell gondolni Komárom hatékony környezeti változással bíró projektjeit. Erősíteni kell az alternatív, zöld beruházásokat, a meglévő szolgáltatások korszerűsítését. Az alternatív, fenntartható fejlődés segítése kiemelt célunk lakossági szinten is.

Környezetünk védelmére számos helyi és országos akcióhoz kapcsolódunk, melyek összehangolása és éves tervezhetősége még megoldásra vár.

 

Szorgalmazzuk:

  • az új önkormányzati beruházások energetikailag önfenntartóságát;
  • az új Duna-híd zajvédelmi kiépítését, zajfogó fal építését;
  • napelempark létesítését és folyamatos bővítését a rekultívált szeméttelepen (volt lőtér);
  • A monostori Kis-Duna medrének tisztítását.

 

Támogatjuk:

  • a helyben megfogalmazódó környezet- s természetvédelmi törekvéseket, kezdeményezéseket;
  • a lakossági faültetési kezdeményezéseket, kiemelten a helyi gyümölcsfajtákra;
  • és kiemelten kezeljük a meglévő ingatlanok fokozatos energetikai átalakítását;
  • a családi házak energetikai korszerűsítését;
  • a városban meglévő épületek homlokzati felújítását;
  • a városi szeméttelepek felszámolását, a Zrínyi utcai telep létjogosultságát megvizsgáljuk;
  • a természet és állatvédelemmel foglalkozó szervezetek tevékenységét.

 

Biztosítjuk:

  • a jelenlegi gyárak működésének folyamatos kontrollját több helyszínen felépített környezetvédelmi és zajmérő mérőállomásokkal, a lakossági riasztórendszerrel;
  • a felelős állattartási feltételek kialakítását,
  • hogy a városban bekerített kutyasétáltató helyek, kutyafuttatók kerüljenek kialakításra.

 

VIII. Felelős gazdálkodás – Lépésről lépésre

 

Komárom városa 1.540.000.000 Ft összegű hitel felvételének lehetőségéről döntött. Mivel a zárt ülések határozatai nem nyilvánosak, így nem lehet tudni, hogy született-e további – a város eladósítását növelő döntés, amiről nem tudunk.

Amennyiben további „csontvázak nem hullanak ki a szekrényekből” abban az esetben a következő szerződést nyújtjuk Ön elé elfogadásra.

A 2019. évi költségvetésben jelentős, több évet terhelő kötelezettségek jelennek meg, ami 2027-ig ez évente közel 300 millió forint terhet jelent.

 

Fel kell készülnünk a környezeti hatások mellett az esetleges gazdasági megtorpanásra, szociológiai problémákra. Ezért a napelempark hosszú távon javíthatja a város gazdálkodását.

Törekednünk kell a meglévő erőforrásink jobb kihasználására. Kiragadva egy példát, miként lehetne a szőnyi kisiskolát bérlakás-gondok megoldására felhasználnunk.

Élvezzenek előnyt az előző program pontjainkban felsorolt, itt élők közérzetét javító intézkedések.  Célunk nem a fejlődés meggátolása, hanem a növekedés ésszerű korlátok között tartása.

Elképzeléseink megvalósításának kulcsa az ésszerűbb, megfontoltabb gazdálkodás, amit a következő főbb pontok mentén foglaltunk össze.

 

Szorgalmazzuk:

  • az önkormányzat hosszú távra vállalt kötelezettségeinek felülvizsgálatát;
  • az önkormányzati gazdasági társaságok működésének felülvizsgálatát a rövid- és hosszútávu kötelezettségeinél;
  • a civil támogatási rendszer újragondolását;
  • hosszú távú koncepció készítését, közösségi, lakossági alap bevonásával;
  • a hosszú távú, környezettudatos megoldást a szennyvíziszap és a keletkező zöldhulladék hasznosítására, komposztálására;
  • a szemléletformálást, miszerint a helyi igényekhez keressünk forrást, s ne a forráshoz keltsünk igényt. Rendelkez(z)ünk kész tervekkel!

 

Támogatjuk:

  • a megyei összehasonlításban is drága városüzemeltetés költségeinek lefaragását;
  • a víz-, szennyvíz hálózatunk karbantartását, rekonstrukcióját, a látványberuházások helyett;
  • a tömegsport támogatottsági arányának javítását a gyengén teljesítő, sok pénzt felemésztő sportágak rovására.

Biztosítjuk:

  • hogy valós, helyi igényekre alapozott beruházásokra fordítjuk a város önerejét a látványberuházásokkal szemben;
  • a város felkészítését a közvetlen EU-s pályázati források eléréséhez.
  • a részönkormányzatok működését, Szőnyre és Koppánymonostorra elkülönített költségvetési soron.

 



K.M.R.M. Egyesület